A FÖLDNEK (M)ELEGE VAN!

A globális éghajlatváltozás több mint egyszerű melegedés. Az éghajlat rohamosan változik, s ez már most az egész Földön érezteti hatását – szárazság, hurrikánok, emelkedő óceánok – és mindez csak a kezdet.

Miért?

A Föld az embernek köszönheti a klímaváltozással járó pusztulást, annak felelőtlen viselkedése miatt.

A globális éghajlatváltozást elsősorban az emberi tevékenységek okozzák, a melegedés az üvegházgázok légkörbe bocsátása nyomán következik be. Ezért leginkább a szén-dioxid okolható, aminek két fő emberi forrása van. Az üvegházhatás természetes jelenség, mi azonban fölerősítjük a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) mértéktelen égetésével, s a tömeges erdőirtások következtében, hisz erdők híján nincs mi elnyelje a szén-dioxidot.

Mi történik?

Szélsőséges természeti jelenségekkel találkozunk a Föld minden országában.

A múlt században következett be az elmúlt évezred legnagyobb mértékű felmelegedése. A XX. század legforróbb évtizede az 1990-es évek, legmelegebb éve 1998 volt. Változnak a csapadékmintázatok, s bár összességében több csapadék hullik, eloszlása térben és időben is egyenetlenebb. Növekedett a párolgás mértéke is. Egyre több területet érint túlzott szárazság, vagy túlzott nedvesség (pusztító viharok, árvizek). Világszerte jelentősen megnőtt a nagy árvizek gyakorisága, a hurrikánok tartósabbá és intenzívebbé váltak. Növekszik a világóceán szintje a víz hőtágulása és a sarki jégsapkák olvadása miatt. A hegyvidéki gleccserek is visszahúzódnak. (Hemingway például ma már legfeljebb csak múlt időben írhatna a „Kilimandzsáró haváról”, az ugyanis a XXI. század legelejére teljesen elolvadt.)

Mi várható?

A katasztrófafilmek valósággá válhatnak, a szélsőségek fokozódása beláthatatlan követkéményekkel jár.

A földfelszíni átlaghőmérséklet 2100-ig a legoptimistább becslések szerint is 1,5-6 Celsius fokkal emelkedik majd az 1990-es értékhez képest. Összehasonlításképpen: a jégkorszakok végére úgy szoktunk gondolni, mint gyors melegedéssel járó periódusokra. A legutóbbi, 10-15 ezer évvel ezelőtt befejeződött jégkorszak úgy ért véget, hogy mintegy 5000 év alatt kb. 4 Celsius fokkal nőtt a globális földfelszíni átlaghőmérséklet. Most ugyanekkora, sőt ennél is nagyobb mértékű melegedés mindössze 100 év alatt bekövetkezhet! A világóceán átlagos szintje 2100-ig 10-90 centimétert emelkedik. Egy közel egyméteres eltéréssel százmillió ember lakóhelye kerülne víz alá, egyes szigetek eltűnhetnek. A mindebből fakadó tömeges népvándorlás társadalmi feszültségekhez, akár háborúkhoz vezethet. A becslések szerint csak a felmelegedés következtében – tehát az éghajlatváltozás egyéb összetevőit, valamint más tényezőket (pl. az élőhelyek tönkretételét vagy a túlvadászatot) nem is tekintve – a szárazföldi állat- és növényfajoknak mintegy negyede (!) pusztul majd ki 2050-ig.

Magyarország

Hazánkat leginkább szárazság és aszály fenyegeti, de a rendkívüli viharokkal is számolnunk kell.

A XX. század során mint mindenhol, Magyarországon is emelkedett az átlaghőmérséklet, az elkövetkező évtizedekben is ez várható. Erőteljesen csökkent a lehulló csapadék mennyisége, időbeli eloszlása egyenetlenebbé vált, emiatt jelentkezhettek a korábbinál is erőteljesebb aszályok az elmúlt bő húsz évben. A következő évtizedekben az éves csapadékmennyiség tovább csökken, miközben a telek nedvesebbé, a nyarak viszont jóval szárazabbá válnak. Mindez fokozódó aszályveszélyt jelent Magyarország számára!

Mit tehetünk?

Az emberiségnek a lehető leghatározottabban fel kell lépni a káros hatások csökkentése érdekében. Keményebb szabályozás és annak betartása szükséges, nem várhatunk tovább.

Az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi erőfeszítések eddigi legfontosabb eredménye a Kiotói jegyzőkönyv hatályba lépése volt 2005. februárjában. A jegyzőkönyvben az iparosodott államok vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 2012-ig átlagosan 5,2%-kal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat. Ez csupán az első lépés lenne, mivel az éghajlat stabilizáláshoz a vállalt csökkentés tízszeresére volna szükség, ráadásul globális átlagban. Sajnos ma már az is világosan látszik, hogy még a vállalt, minimális csökkentés sem teljesül. A legnagyobb üvegházgáz-kibocsátónak számító Amerikai Egyesült Államok (és további iparosodott államok, például Ausztrália) kihátrált a Kiotói jegyzőkönyvből, de sok csatlakozott ország sem képes betartani vállalásait.

A fosszilis tüzelőanyagok használatát könyörtelenül vissza kell szorítani. Fokozni kell az energiatakarékosságot és az energiahatékonyságot. Új, kevésbé ártalmas energiaforrásokra kell támaszkodni. Erre alapvetően két lehetőség kínálkozik: az atomenergia és a megújuló energiaforrások (elsősorban a nap-, szél-, víz-, biomassza- és geotermikus energia). Mivel az atomenergia számos kockázatot hordoz magában, helyesebben tesszük, ha a megújuló energiaforrásokra támaszkodunk. Bár ezek sem mentesek a környezeti kockázatoktól, óvatos, körültekintő alkalmazásuk a leginkább elfogadható alternatívát jelenti.

Mit tehetek én?

Egyedül nem fogod megoldani az éghajlatváltozás problémáját, de fontos szerepet játszhatsz benne a példamutatással, ha takarékoskodsz az energiával.

1. Ne fűtsd túl a lakásod!
2. Ne használj légkondicionáló berendezést!
3. Csak valóban indokolt esetben ülj autóba! Tömegközlekedj, biciklizz, gyalogolj!
4. Ha teheted, ne utazz repülőgéppel! Ezer kilométeres távolságon belül lehetőleg válaszd a vonatot vagy az autóbuszt, amelyek egy utasra vonatkoztatva lényegesen kevesebb üvegházgázt bocsátanak a légkörbe, mint a repülőgép.
5. Válaszd a helyi termékeket! Ezek összetevőit kevesebbet kell szállítani, előállításuk így kevesebb üvegházgáz légkörbe bocsátásával jár.