-
ARC+ „Te is tehetsz a szegénység ellen!” -
A Fehér Ház szerint már biztos, hogy ez a legnagyobb környezeti katasztrófa -
Raid for Aid -
Globális civil partnerség és a Milleniumi Fejlesztési Célok – nemzetközi szakértők találkozása hazai civilekkel a Minority Right -
A civilek szerepe a szegénységcsökkentésben
Az Európai Bizottság bemutatta az első klímasegély-tervezetet
2009. szeptember 17. 16:09
Az Európai Unió 2020-ig évente 2-15 milliárd eurót ajánlana fel a fejlődő országok részére az éghajlatváltozás elleni küzdelmük támogatására – adta hírül az Európai Bizottság.
„Az EU megtette [a szükséges] lépéseket, és reméljük, hogy más fejlett országok is követnek minket" - mondta Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos, aki az általa bemutatott új segélyezési tervtől a fejlődő országok támogatását célzó nemzetközi pénztranszferek megnövelését várja.
A Kiotói Egyezmény helyébe lépő, új nemzetközi megállapodásról a tervek szerint az év végén, Koppenhágában születik megállapodás. Az erről zajló egyeztetések azonban elakadtak, így az EU fenti lépése egyfajta áttörést kíván képviselni.
A Bizottság becslései szerint, amennyiben Koppenhágában egy ambiciózus tervről sikerül megegyezni, a fejlődő országoknak éves szinten nagyjából 100 milliárd eurónyi kibocsátás-csökkentő kiadással kellene számolniuk, egészen 2020-ig. Ez az összeg a Bizottság elképzelései szerint három forrásból állhat össze: egyrészt a fejlődő országok saját hozzájárulásából (20-40 százalék), a kibocsátás-kereskedelmi bevételekből (40 százalék) és nemzetközi támogatásból (a fennmaradó összeg).
Az EU elvárja a fejlődő országoktól, hogy a teher egy jelentős részét magukra vállalják. A Bizottság tervezetében az áll, hogy az összköltségek 20-40 százalékát köz- illetve magánpénzekből maguknak a fejlődő országoknak kellene állniuk. A szegény országoknak főleg alacsony kiadású energia-hatékonysági intézkedéseket kellene megtenniük, melyek a kisebb energiaköltségeken keresztül kifizetődőek - így a tervezet.
A tervben szereplő második finanszírozási forrás a nemzetközi kibocsátás-kereskedelmi (szén-dioxid) piac. Ez nagyjából 40 százalékkal növelné a készleteket, és ahogy egyre ambiciózusabb lesz, csökkenti a nemzetközi közfinanszírozás szükségét, olvasható a dokumentumban.
A fejlett országok által fizetendő összeget az EU az alapján állapította meg, hogy az adott állam mennyire fizetőképes (GDP-ben mérve) és mennyire felelős a gázkibocsátásért. A két tényező súlyozásának függvényében az EU a hozzájárulások 10-30 százalékát biztosítaná. Ezzel kapcsolatban még komoly vita várható, ugyanis egyes tagállamok, például Lengyelország, ragaszkodnak ahhoz, hogy az EU csak akkor állhasson elő finanszírozási javaslattal Koppenhágában, miután a teherviselés tagországok közötti arányairól megegyeztek.
A környezetvédők hamar megjegyezték, hogy a tervezett összegek messze nem nevezhetők ambiciózusnak. Felszólították az EU-t, hogy a jelenleg fejlesztésre adott segélyek mellé biztosítson évente legalább 35 milliárd eurós támogatást.
A dokumentumot az EU vezetői októberi csúcstalálkozójukon vitatják meg, így már a tagállamokon múlik, elfogadják-e a Bizottság javaslatait. (Forrás EUvonal/EurActiv.hu)