A sárkány fészkében

Az a helyzet, hogy az indexen megjelent egy terjedelmes cikk az esedékes kínai vezetőváltásról:

"Bevett gyakorlat, hogy a stabilitás és a békés átmenet céljából Kínában előre megkoreografáltan, hónapok, de van, hogy évek alatt zajlik le a teljes hatalomátadás az idősebb és a fiatalabb politikai generációk között. A megszokott menetrend szerint idén ősszel kellene bejelentenie Hu Csin-tao elnöknek és Ven Csia-pao kínai kormányfőnek a visszavonulást, de úgy látszik hiba csúszott a jól olajozott gépezetbe."

Az eddigi befutó Po Hszi-laj lett volna, "nem tudni Pónak eredetileg mennyi esélye volt az ÁB-kinevezésre, de ma már ott tart, hogy szerencsés lesz, ha megússza a munkatábort. Február elején Po bizalmasa és rendőrfőnöke, Vang Li-csün bemenekült a helyi amerikai konzulátusra, ahol 24 órát töltött, majd távozott egyenesen a rá kint váró kínai biztonságiak karjai közé. Póval szemben ezután vizsgálat indult, ami mára a pártfőtitkár pártból való kizárásához, lemondásához és letartóztatásához vezetett."

"Ha a menetrend szerint ősszel meglenne az utódlás akkor Hu elnök és Ven kormányfő után mostani helyetteseik vennék át fokozatosan az ország irányítását. A pártfőtitkári, majd az elnöki székben a jelenlegi alelnök, a vezetők ötödik generációját képviselő Hszi Csin-ping követné Hut és Li Ko-csiang jelenlegi miniszterelnök-helyettes (aki a napokban látogatott Budapestre) venné át a stafétát a Ven miniszterelnöktől. A kérdés, hogy tényleg így lesz-e?"

 

http://index.hu/kulfold/2012/05/12/nem_eri_meg_kina_elnokenek_lenni/

Az 1,2 millió munkást foglalkoztató Foxconn egyike a világ legnagyobb elektronikai vállalatainak, olyan cégeknek dolgoznak gyártóként, mint az Apple, a Microsoft vagy a Dell. Kína állítja elő a Nyugaton népszerű drága Iphone-okat, játékkonzolokat és más elektronikai berendezéseket – de a megfizethető ár egyik összetevője az olcsón foglalkoztatott munkaerő. Egyes jelentések szerint ez csak kizsákmányolással, embertelen munkakörülményekkel, a munkások tömeges öngyilkosságával és túlórában dolgoztatott gyerekekkel lehetséges. Rémisztően hangzik, de szerencsére nem teljesen igaz. A kínai munkások egyre öntudatosabbak, harcolnak a jogaikért, és sokszor azért dolgoznak túlórában, mert ők akarják így. Még akkor is, ha ezt az akaratot gyakran a kényszer szüli.

Az ország látszólagos gazdagsága, az utóbbi évek dinamikus gazdasági növekedése ellenére a fél ország szegénységben él, a nyugati régiókban az egyetlen munkalehetőséget a földművelés jelenti. Az utóbbi években ez változóban van: akadnak munkavállalási alternatívák, és Nyugat-Kína már jóval kevésbé izolált, mint a maoista időkben. Ezzel együtt azonban a nyugat-kínaiak, ha máshonnan nem is, de a tévéből értesülnek róla, hogy a nagyvárosokban – elsősorban a keleti országrészben – gazdasági megújulás zajlik.

A kínai kormány ezzel tisztában van, ezért sokaknak munkalehetőséget biztosít a fejlettebb régiókban, hogy ezzel előzze meg az esetleges lázadásokat. Nem véletlen, hogy ezeken a vidékeken a nagyvállalatok gyakran rendeznek toborzásokat. Azok a fiatalok, akiket frusztrál a kilátástalanság, könnyebben vállalnak munkát egy, a munkásait kizsigerelő gyárnál. Bár még így is viszonylag alacsony fizetésért dolgoznak, gyakran megalázó és embert próbáló körülmények között, még így is jobb esélyekkel indulnak az életben, mintha otthon maradnának. Tudnak pénzt keresni, és félre is tehetnek belőle, vagy támogathatják az otthon maradt családtagjaikat. Ezek a fiatalok igyekeznek jól teljesíteni – és kevés pénzért hajlandók embertelenül sok túlórát vállalni.

A Fair Labor Association (FLA) nemzetközi érdekvédelmi szervezet a múlt hónapban hozta nyilvánosságra a Foxconn-nal kapcsolatos vizsgálatának eredményét. A szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a dolgozók mennyi időt töltenek munkával. Az FLA alapvetően nem kifogásolja a túlórát, csupán annak mennyiségét – a Foxconn esetében pedig ez az átlagosnál jóval magasabb volt. Egy Foxconn-munkás havonta akár 80 órát is túlórával töltött, ezt azonban az FLA 36-ra korlátozta, és azt is megszabták, hogy egy munkahét csak 49 órából állhat. Azt is megállapították, hogy a Foxconn többszörösen megszegte a kínai munkaügyi szabályokat, ráadásul néha igen komoly mértékben – igaz, ezeket többnyire csak jogállamokban lehet komolyan szankcionálni.

teljes cikk: http://index.hu/tech/2012/05/05/akik_onkent_mennek_rabszolganak/

Úgy látszik senki sem akar kimaradni a bomba üzletből. Van ui. egy több magyarországnyi kínai szupergazdag, aki zsebből kifizet bármit.

A Rolls után, az Aston Martin is úgy gondolja, eljött az idő. Igényes anyagok, aranycérna:), sárkánymotívumok, aranyozás, egyedi széria és sorozatszám. 88 darabot gyártanak ebből a csodából. Hímzett sárkányok a fejtámlán, aranyozott jelvény az autó orrán, különleges külső fényezés.

Hát ím:

 

A kínaiak elkezdtek szórakozni:)

Az év elején Sanghajban felállított Oriental DreamWorks mellett a Batman-sorozatot és a Másnaposokat is jegyző Legendary Pictures produkciós társaság szintén Kínában terjeszkedik, tavaly év végén jelentették be, hogy Legendary East néven vegyesvállalatot alapítanak a Huayi Brothers Media Corp. céggel. A kínai partner a hazai piacon való terjesztésért felel majd, míg a Legendary amerikai partnere, a Warner Bros. a világ többi részén mutatja be a filmeket.

A kínai jelenlétet a piac mérete és a növekvő bevételek indokolják. A jegypénztárak 2011-ben összesen 13,1 milliárd jüant (472 milliárd forintnak megfelelő összeget) kasszíroztak, ami 2010-hez képest 29 százalékos növekedést jelez, 2009-hez képest pedig a bevételek megduplázódását. Idén 20 százalékos bővüléssel számolnak az elemzők.

A jegyárbevételek alapján Kína 2012 végére - az Egyesült Államok után, de Japánt maga mögött hagyva - a világ második legnagyobb filmfogyasztójává válhat. Az iparág ráadásul továbbra is lendületesen fejlődik: a hivatalos statisztikák szerint tavaly több mint 800 új filmszínház nyílt az országban, és csaknem 600 hazai film született. "Hét éven belül Kína a világ legnagyobb médiapiaca lesz, ez egy óriási lehetőség, amelyet most kell kihasználni" - mondta legutóbbi sanghaji látogatásán Jeffrey Katzenberg, a DreamWorks vezérigazgatója.

forrás: http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2012/04/10/kina_a_vilag_legnagyobb_filmfogyasztoja_lesz/

A jelenlegi vezetés -csak úgy , mint elődjei - el szeretnék kerülni az újabb 89-es eseményeket. Ez nagy tanulság volt a párt számára. Ennek az az ára, hogy "jön a gumibot és a vízágyú"...

A két legnagyobb kínai blogszolgáltatónál felfüggesztették a blogolást, mert olyan "rémhírek" jelentek meg, hogy a fővárosban katonai puccs készülődik. A Sina és a  Tencent oldalait egyszerűen lekapcsolták, weboldalakat zárattak be és néhány ember őrizetbe vettek.

'89 Kína számára majdnem olyan, mint '56 volt nekünk. Ugyanúgy, ahogy a létező szocializmusban itthon, ha 8-10 ember összegyűlt valahol, akkor a rendőrök tuti ott voltak nagyon hamar, ezt a technikát alkalmazza a kínai rendőrség is, egyszerűen nem engedik, hogy pár embernél több egy adott helyen összegyűljön.

Ez egyre nagyobb erőfeszítésébe kerül a Kínai Kommunista Pártnak, ha figyelembe vesszük, hogy évente több tízezer tüntetés van Kínában. Ebből természetesen nem mindegyik ér véget erőszakosan, de az esetek túlnyomó többségében szétkergetik a tüntetőket.

Az ilyen pletykák alkalmasak lehetnek arra, hogy tényleg kirobbantsanak valamit, ezért a legjobb védekezés a támadás elve alapján lekapcsolták  véleményszabadság egyik legnépszerűbb fórumát.

 

A kérdés csak az, hogy meddig tudják még visszagyömöszkölni a szellemet a palackba?

 

Az elmúlt hat évben több tízmillió néző követte szombat esténként a közép-kelet-kínai Honan tartományban a kivégzés előtt álló gyilkosokkal készített beszélgetéseket, melyet a múlt héten pénteken állítólag átmenetileg levettek a műsorról - írja az MTI.

A Kivégzés előtti interjúk című műsort készítők célja olyan esetek bemutatása volt, amelyek elrettentésül szolgálhatnak a társadalom számára. A műsor  brutális kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok miatt elítéltekről szólt, az adások a honani bíróság beleegyezésével készültek.

Kínában jelenleg 55-féle bűncselekmény elkövetése vonhat maga után halálbüntetést, így többek közt a kenőpénzek elfogadása, a fegyveres felkelés, a csempészet és a gyilkosság. További 13-at, mint például a hitel- vagy áfa-csalást csupán nemrég törölték a listáról. A halálos ítéletet fej- vagy hátba lövéssel hajtják végre, de alkalmazzák az injekciót is.

A műsort Ting Jü (Ding Yu), egy harmincas évei elején járó riporternő vezette, aki korábbi nyilatkozatai alkalmával így fogalmazott: egyáltalán nem tartja kegyetlen dolognak a halálra ítéltekkel való interjúkészítést, hiszen a riportalanyok maguk akarták elmondani történeteiket, és a börtönben senki más nem hallgatta meg őket.

A műsor ötlete szintén Tingtől származik, aki az elmúlt hat év során 230 esetet mutatott be; köztük szülőgyilkosokat, több éves otthoni erőszak után férjét felgyújtó feleséget, legjobb barátját megfojtó tizenéves lányt interjúvolt meg. Több esetben az elítéltek csupán percekkel kivégzésük előtt válaszoltak Ting kérdéseire, emellett arra is akadt példa, hogy a családtagokkal való utolsó találkozást filmezték le.

A műsor az elmúlt időben nagy nemzetközi visszhangot kapott, számos esetben a halálbüntetés eltörlését illető vita egyik eszközének használták, holott a készítők célja nem ez volt, csupán az esetek bemutatása. A műsor levétele csak átmeneti, állítja a csatorna, hat hét múlva újabb interjúk várják az érdeklődőket.

 

forrás: comment.blog.hu

Megtörtént az, amire senki se számított. Demokratikus választásokat tartanak egy kínai faluban (20.000 fős), akik elkergették a korrupt vezetőket.

Mi történt?

Vukan lakói megelégelték a helyi pártelit korruptságát, a casus belli a falu határában lévő földek kisajátítása volt. A vezetőket "kaszával, kapával" elkergették. A hatalom több ezer rendőrt vezényelt ki a rend helyreállítására, a karhatalom hermetikusan elzárta a falut a világtól, még élelmiszert és vizet sem engedtek be. A helyiek azt követelték, hogy adják ki nekik az egyik vezetőjük holttestét, aki gyanús körülmények között hunyt el a helyi rendőri fogdában.

A Hong Kongtól alig pár óra autózásra található település lakói megelégelték, hogy a pártelit villákban él és onnan "osztja az észt", miközben a közös földeket a megkérdezésük nélkül ingatlanbefektetőknek akarják átjátszani.

A karhatalom engedett

Kína legújabbkori történetében először a hatalom engedett, 3 hónap ostrom után engedélyezték a falu népének, hogy ő maga választhassa meg vezetőit. Ráadásul, amíg a választások le nem zajlanak, a lázadás vezetőjét nevezték ki a falu vezetőjének.

Tanulság?

Évente több, mint 150.000 tüntetés van Kínában, mindegyiket egytől-egytig szétkergetik. A kérdés csak az, mi lesz, ha mások is így cselekszenek, ott is engedni fog e hatalom? Vagy legközelebb már a hadsereg megy be a faluba és nem lesz kecmec.

Az olcsó büfék és a városi legendák révén a magyar köztudatban a kínai konyháról torz kép alakult ki: biztos sokan asszociáltok a gyanús alapanyagokra, a tocsogó olajra, a furcsa szagokra, a nátrium-glutamátra és hosszan sorolhatnánk a negatív benyomásokkal átitatott sort, a listát általában az zárja, hogy az étel bizonyára kutyából vagy patkányból készült. A kutyaevést nem érdemes feszegetni, egyrészt kiveszőben van, másrészt a világ számos részén behánynak, ha meghallják, hogy valaki megeszi egy állat máját, és a csigaevésről akkor már ne is beszéljünk.

A valódi kínai konyha egyáltalán nem igénytelen, és nem egyenlő az egyenbarna szószban úszó hazai kínálattal. Ha kevés is a jó étterem Magyarországon, lehet ilyet találni. A ti tapasztalataitokat is várjuk ebben a témában, írjátok meg kommentekben, milyen minőségi budapesti és vidéki helyeket tudtok.

A kínai gasztronómia rendkívül változatos, az alapanyagok száma végtelen, olyan kombinációkat találtak ki, amelyekről mi álmodni sem mernék, az ételsorok összeállításánál szívesen alkalmaznak ellentéteket az ízek és textúrák terén is.

A kínaiak kenyere a rizs - ebben a mondásban sok igazság van. Valóban elsődleges tápláléknak számít, minden étkezésnél jelen van. A rizs és a rizstészta alapvető élelmiszer, ez az alapanyag mindenkinek megadatik. Az ételek előkészítésénél fontos szempont az, hogy a végeredmény pálcikával fogyasztható legyen. A vékony csíkokra, kis darabokra vágott alapanyagok ráadásul hamarabb át is főnek, ez a kínai gasztronómia alkalmazkodása a hagyományosan szűkös fűtőanyag készletekhez.

A konyha az országon belül nem egységes, négy nagy területre oszlik. Északon pekingi konyha van, délen kantoni konyha, nyugaton szecsuáni, keleten pedig sanghaji.

A pekingi konyhában gyakrabban előfordul a sertéshús. Előszeretettel használják a szárnyasokat is, méltán híres a pekingi kacsa. Ennek az ételnek az elkészítése olyan komplikált, hogy gyakran külső szakácsot hívnak hozzá. A fűszerezés itt kevésbé intenzív. A rizst és a zöldségeket nagyon kedvelik, de gabonaféléket is használnak. Az alapanyagok között megtalálható a köles, a búza, a szója és a cirok is. A hússal, illetve zöldségekkel töltött gőzgombócokat is itt készítik elsődlegesen.

A kantoni konyha a tenger gyümölcseire épül. Ugyanakkor nem riadnak vissza attól sem, hogy kígyóból, teknősbékából vagy egyéb kétéltűből főzzenek. (mielőtt megindul az undorodó kommentek áradata: Cziffray István szakácskönyve szép számban tartalmaz recepteket béka, teknősbéka,  hód, vidra és csiga elkészítésére is)  A kantoni konyhaművészetben a zöldségeket is változatosan használják fel, a növényi repertoárban az alga is szerepel.

A szecsuáni konyhában a fűszerezés dominál. Szeretik az erős ízeket, chili-t, különféle borsokat, gyömbért használnak. A sanghaji régióból ered a híres édes-savanyú páros. A tenger gyümölcseit itt is széleskörűen alkalmazzák.

A háromszori étkezés náluk nagyon eltérő a miénktől. A reggeli, az ebéd és a vacsora is főtt ételből áll, valójában a vacsora legkiadósabb. Reggelijük gyakran változatosan elkészített rizskása, az ebédnél előkerül a leves, míg vacsorára bőséges húst vagy halat és rizst esznek. A leveseknek és a desszerteknek nincs nagy jelentősége. A híres édes-savanyú levesen kívül, húsból, halból, zöldségekből, tojásból is készítenek levest, melyeknek inkább afféle átkötő szerepe van a fogások között. A leveseket porceláncsészében kínálják, porcelán kanálkával. A rizst és a tésztákat is csészében kínálják, amiből mindenki szedhet.

Evőeszközként pálcikát használnak, a rizst ragacsossá főzik, hogy könnyebben lehessen felszedni. A desszertek nagyon édesek. Gyümölcsökből, magvakból és természetesen rizsből is készítenek édességeket, előszeretettel használják a mézet is. Hagyományos sütit nem sütnek. A banán több desszertben szerepel, de a licsit, kumquatot, csillaggyümölcsöt is felhasználják. Számuk ténylegesen elenyésző a főételek választékához képest. A bundás alma és a banán sok helyen kapható, ezt mi nagyon kedveljük, próbáljátok ki. A mézes pirított mandula, és a pirított édes dió is finom.

A kínaiak fogyasztanak alkoholt. Kedvelik a sört, a rizsbort, a marinált hüllőket tartalmazó alkoholokat, és a cirokvodkát. Az alkoholmentes italok közül kiemelkedő a tea, és a különös gyümölcslevek. A teakultúra kifinomult. Díszes porcelánkancsóban kínálják, és pici porcelán csészéből fogyasztják. Legismertebb talán az illatos jázmintea.

A konyhai eszközök között a legfontosabb a bárd és a wok, a bambuszedények és a mai korban az elektromos rizsfőző is. A kínai szakácsok igazi bárdművészek. Főzési technikájukra jellemző, hogy röviden főzik meg az alapanyagokat, majd hirtelen kisütik. Ebből adódóan roppanósak, gusztusosak maradnak a zöldségek. A wokban pedig kevesebb zsírral változatos fogások készíthetőek. A párolás és a gőzölés is kiemelt szerepet kap.

Aki részletesen szeretné elsajátítani a csínt és bínt:), annak ajánlhatjuk a Magyarországon működő főzőiskolát:

http://www.makifood.com/

 

(forrás: http://divany.hu/alapkonyha/2012/02/23/kinai_starting_kit/)

2011-ben Kínában a legnézettebb mozifilm a Transformers 3 volt, 172 millió nézővel, második a Kung Fu Panda 2 (95 millió értékesített jeggyel), harmadik pedig a Karib-tenger kalózainak negyedik része, 73 millió nézővel. Idén év végére a 13 ezret is elérheti a mozivásznak száma Kínában: ezekből Japánban jelenleg 3400 van.

A kínai nézőkhöz eljutni külföldről azonban nem egyszerű feladat, a nagy stúdiók mégis megpróbálják.

A hollywoodi stúdiók online forgalmazással törhetnek be a rohamosan fejlődő kínai szórakoztatóipari piacra. A kínai Youku és Sohu online videóplatform már le is szerződött a Disney stúdióval és a CBS Corporationnel, így az olyan amerikai tévésorozatok, mint a Született feleségek, A Grace klinika vagy A pletykafészek online kerülnek a kínai monitorokra, és várhatóan tovább bővül a repertoár.

Az internetes vonal ígéretes lehetőség az amerikai filmiparnak a kínai piac meghódítására, ahol évente mindössze húsz külföldi filmet vetíthetnek a mozik és ahol óriási veszteségeket okoznak kalózfelvételek. Az online videós oldalak egyes hollywoodi filmeket ingyen tesznek hozzáférhetővé felhasználóiknak, ami segít kiszorítani az utcákat ellepő kalózkiadványokat.

A Youku, Kína legnagyobb online videóforgalmazója a Warner Bros. Entertainment helyi képviseletével kötött szerződés nyomán júniusban indította el prémium csatornáját, amely fizetős filmeket kínál a felhasználóknak. A hároméves szerződés keretében a Youku 400-450 tételes filmkatalógussal rendelkezik majd a Warner filmjeiből. A videóforgalmazó várhatóan még idén több mint kétszázötven tévésorozat-epizódot is megvásárol a Disneytől.

A hollywoodi filmekl online bemutatásához szintén engedélyre van szükség, de az online engedélyek sokkal rugalmasabbak, mint a mozis kvóták. (forrás: http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2011/08/14/hollywood_online_filmforgalmazassal_tor_be_a_kinai_piacra/)

 

   

Az elmúlt évben Kínában 791 film készült, amelyek összes jegyeladási bevétele elérte a 13 milliárd 115 millió jüant. Mind az elkészült filmek száma, mind a bevétel az eddigi legnagyobb a kínai filmipar történetében. A kínai filmszektorban 2002-ben idult el a reform, eddig egymást követően kilenc évben növekedtek a jegyeladásból származó bevételek. A kínai filmipar jövője felettébb bíztató.

Tong Gang, a kínai Országos Rádió-, Film- és Televízióügyi Főhivatal Filmhivatalának vezetője nemrégiben nyilvánosságra hozta a kínai filmipar 2011-es eredményeit. Mint elmondta:

„2011-ben Kínában 558 játékfilm, 24 aminációs film, 26 dokumentumfilm, 76 tudományos-ismeretterjesztő film, 5 speciális film, 102 tévéfilm, vagyis összesen 791 különféle film készült. Az elmúlt év során a kínai mozikban összesen 13 milliárd 115 millió jüan értékben adtak el jegyet, amely az előző évhez képest 28,93%-os növekedést jelent." (forrás: http://hungarian.cri.cn/301/2012/01/17/141s143067.htm)

 

 

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a kommunista Kína menetel a presztízsfogyasztás és a státuszszimbólumok világába.

Január 23-án beköszöntött Kínában a sárkány éve, melynek apropóján a Rolls-Royce bejelentette: elkelt az összes abból a speciális kiadásból, melyet erre az alkalomra készítettek a Phantomból.

A brit luxusautó-márka még tavaly augusztusban mutatta be a sárkányokkal, és ehhez köthető motívumokkal tűzdelt Phantomot. A sötétvörös autó utastere számos pontján visszaköszön egyedisége: ilyenek például az aranyozott berakások, vagy a kézzel hímzett fejtámlák. A kiadás az alapmodelltől jóval magasabb áron, 7, 4 millió jüanért (274 millió forint) volt kapható, de a Rolls-Royce egyik legnagyobb piacán úgy tűnik, ez nem akadály.

Nem tudni, a limitált széria pontosan hány darabos volt, de a britek büszkén közölték, hogy a sorozatot nyolc hét alatt elkapkodták, ezért most a folytatáson gondolkoznak. A tizenkét állatöv közül legerősebb a sárkány, amely most 2013 februárjáig tart, és ez idő alatt még sokakból előjöhet a vásárlókedv egy alkalomhoz illő autóra.

A Rolls-Royce kínai piacba vetett bizalma töretlen, ezt pedig az is bizonyítja, hogy a jelenlegi tizennégy mellé, tíz újabb kereskedés nyitását tervezik.

forrás: http://totalcar.hu/magazin/hirek/2012/01/29/kina_elkapkodta_a_sarkanyos_rolls-royce-t/

Komoly forgalmat remélnek a hétfőn beköszöntött sárkány évétől a nemzetközi luxuscikk-gyártók, melyek a népszerű állatjegyet Kínában értékesített termékeik fő motívumává tették. A kínai újévről szóló összeállításában a herendi gyártású porcelán sárkány figurát is ünnepi ajándéknak javasolta a Vogue magazin francia kiadása.

    A sárkány hagyományosan a nemesség, gazdaság és a hatalom szimbóluma Kínában, a sárkány évétől így a lakosság részéről fokozott költekezést, eladásaik fellendülését remélik a luxuscikkeket gyártó nyugati vállalatok. A drága mobiltelefonokat gyártó brit Vertu például külön az idei évre tervezett három készüléket dobott piacra a holdújév előtt. A telefonokat kézzel vésett sárkányok teszik különlegessé, de 100 ezer jüanos (3,7 millió forintos) árukkal is felhívják magukra a figyelmet. Az olasz Versace ékszerekkel és kézzel festett arany sárkányokkal díszített táskával próbálja vásárlásra csábítani ázsiai hölgyvásárlóit. A csak a távol-keleten kapható kiegészítőből csupán 210 darab készült, darabonként 31 800 jüan (1,2 millió forint) az ára. A szintén olasz Salvatore Ferragamo három piros-arany, sárkánymotívummal ellátott táskával készült az új évre, az érdeklődő hölgyeknek viszont sietniük kell, hiszen mindössze 20-20 darabot készítettek az egyes típusokból.

    Inkább az ázsiai urakra koncentrál a német BMW, mely jó előre, már tavaly augusztusban bemutatta a sárkány évére gyártott Rolls-Royce modelljét. A sötétvörös, utastérében számos helyen sárkánymotívummal díszített jármű alapfelszereléssel 7,4 millió jüanba (274 millió forintba) kerül. A raktáron lévő darabokat a bemutató után alig nyolc héttel kiárusították, a vállalat - a keresletet látva - most az újragyártást fontolgatja. Nemcsak a luxusgyártók, de a közép- és felső árkategóriás nyugati vállalatok is az új évhez szabták kollekciójukat. Sárkányos cipőkkel, táskákkal és ruhákkal jelenkezett többek közt az Adidas és a Nike, a Microsoft ünnepi egérrel, Swarovski az állatot formáló medállal kedveskedik ázsiai vásárlóinak. A francia Vogue magazin példáula kínai újévi összeállításában a herendi gyártású porcelán sárkány figurát is ünnepi ajándéknak javasolja.   

  A luxuscikk-gyártók törekvését, hogy termékeiket a kínai ízlésnek megfelelőre szabják, több dolog is indokolja. Egyrészt a gyengélkedő nyugati piacok teljesítményét kívánják az egyre gazdagabb keleten kiegyensúlyozni, másrészt pedig a becslések szerint a sárkány évében a kelet-ázsiai ország várhatóan megelőzi Japánt, és ezzel a világ legnagyobb luxuscikk-vásárlójává lép elő. A hivatalos adatok szerint tavaly - a magánrepülőgépeket, jachtokat és limuzinokat nem számítva - a kínaiak luxusköltekezése több mint 12,6 milliárd dollárt tett ki.

Mi sem maradunk ki az ajánlatokból, a herendi egy igazán ütős ajánlattal állt elő, egy igazi sárkánnyal. A kínai új évre készült, és a francia Vogue magazinban is bemutatott sárkányon elegáns stilizált festési metodikát alkalmaznak, amelyet 24 karátos aranydíszítéssel tesznek különlegessé.

(forrás: MTI)