Afganisztán arcai

Afrika és Kína két jó barát? Kína fejlesztéspolitikája Afrikában

Miután 2006-ot Kínában „Afrika évévé" nyilvánították, és Pekingben 48 afrikai ország részvételével Kínai-Afrikai giga-csúcstalálkozót tartottak, hivatalosan is megpecsételték Kína több, mint ambiciózus terveit Afrikában.

A 2006-os csúcson egy 8 pontos fejlesztési csomagot is elfogadtak, melyben leszögezték többek között, hogy 2009-ig Kína megduplázza a támogatások összegét; a három év során 5 milliárd dollárnyi kedvezményes hitelt nyújt az afrikai országoknak; további 5 milliárd dollárral támogatja a kínai vállalatok afrikai befektetéseit; 190-ről 440-re emeli a nulla-tarifás exportcikkek számát, és eltörli a szegény országok tartozásait. Úgy tűnik, Kína állja a szavát.

Koppenhága után: kinek kerülhet legtöbbe a klímacsúcs bukása?

Hogy a múlt év decemberében lezajlott Koppenhágai Klímacsúcs sikertelen volt, azt még a legoptimistábbak sem vitatják, ám egyes államok esetében a lét a tét. A globális klímaváltozás bizonyos államoknak várhatóan komoly gazdasági nehézségeket okoz, más államoknál az egész gazdaság összeomlásával fenyeget, s megint más országok esetében még a puszta fennmaradást is kérdésessé teszi.

Muszáj gépesíteni a kókuszdiószedést Indiában

Indiában féléves pályázatot írtak ki a kókuszdió-szüretelés gépesítésére. A hagyományos kézi szedés ugyanis egyre nagyobb gond, mert fogytán vannak azok, akik még tudnak vagy akarnak fára mászni.

India megháromszorozza károsgáz-kibocsátását

Megháromszorozódik 2030-ra India károsgáz-kibocsátása és bár ez aggasztó adatnak tűnik, az indiai szakemberek jelezték, hogy az így is messze elmarad a fejlett országok átlagaitól. A jelentés elkészítésére Delhi független szakértői csoportokat kért fel.

50 ezren az atomerőművek ellen

Több tízezren tüntettek Berlinben, hogy a kormány valósítsa meg korábbi döntését, mondjon le az atomenergia használatáról, és 2020-ig zárja be az ország atomerőműveit. Azt is követelték, hogy számolják fel a nukleáris hulladékot tároló telepeket.

Gyorsuló ütemben pusztul a világ legnagyobb élő organizmusa

Az Ausztrália keleti partjainál húzódó, mintegy 345 ezer négyzetkilométernyi Nagy-korallzátony főleg a globális felmelegedés és a part menti fejlesztések miatt került veszélybe.